Egy dolog, amire biztos nem gondolsz, ha a hidratációról van szó

A szárazság ellen mindenki tesz valamilyen formában, már ha szó szerint a saját bőrünkön tapasztaljuk. Környezetünk szárazságára sajnos már sokkal kevesebb figyelem jut.

Pedig Magyarország egykor a vizek országa volt, mostanra viszont könnyen az aszály országává válhat – ha nem kezdjük el hidratálni tájainkat közösen!

Farkas-Kontra Máté fotója

CSATLAKOZZ A WWF ASZÁLY ELLENI KÜZDELMÉHEZ!

Amíg te a föld kiszáradása ellen teszel, mi 20% kedvezménnyel ajándékozunk meg téged, aminek részleteit a feliratkozás után fogod megkapni email-ben!

ASZÁLY ELLENI KRÉM

Nem csak bőrünk képes kiszáradásra, a környezetünk is!

2025 ismét az aszály éve volt Magyarországon. A vízhiány mindennapjaink részévé vált, a talajt és az azt tápláló folyókat, tavakat is a kiszáradás fenyegeti. Ennek legfőbb oka a klímaváltozás, ami ellen lokálisan csak kisebb mértékben tehetünk. De a felszín alatti vízkészletek védelméről és visszapótlásáról azonban gondoskodhatunk, így hidratálva jövőnket is!

Iratkozz fel a WWF Magyarország hírlevelére, és vedd fel te is a küzdelmet az aszály ellen! Neked nem kerül semmibe, a tájainknak az életet jelenti.

AZ ORSZÁG 2/3-ÁT ASZÁLY SÚJTJA a nyári időszakban

37 SZÁRADÓ FOLYÓ

1000 KISZÁRADT TÓ 100 év alatt csak a Homokhátságon

100 MILLIÁRD FORINT KÁR csak 2025-ben a mezőgazdaságban

30-40%-KAL KEVESEBB ESŐ
a Homokhátságon és Tiszántúlon az éves átlaghoz képest

AZ ORSZÁG 2/3-ÁT ASZÁLY SÚJTJA
a nyári időszakban

37 SZÁRADÓ FOLYÓ

1000 KISZÁRADT TÓ
100 év alatt csak a Homokhátságon

100 MILLIÁRD FORINT KÁR
csak 2025-ben a mezőgazdaságban

30-40% KEVESEBB ESŐ
a Homokhátságon és Tiszántúlon az éves átlaghoz képest

KIEMELTEN VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK:

HOMOKHÁTSÁG

A 2004-ben az ENSZ által félsivataggá nyilvánított, a Duna-Tisza közére eső, a Kiskunsághoz és az Alföldhöz is tartozó terület van a legjobban kitéve az aszálynak. A helyi öntözési- és gazdálkodási szokások, folyószabályozások és a klímaváltozás miatt a növényvilág pusztulása akár maradandóvá is válhat.

Bicsák Boglárka fotója

MIT TETTÜNK EDDIG?
MEGITATTUK A KŐRIS-ERDŐT!

Idén nyáron kezdeményezésünkre, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttműködésben juttattuk el a Tisza vizét a Kőris-erdőbe, a Beregben. Ennek a „hidratációnak” köszönhetően végre fellélegezhetett ez a szárazságtól sínylődő erdőfolt.

A WWF Magyarország partnereivel a közeljövőben több területen is tervez vízvisszatartási projekteket, és folyamatosan keresi a természetközeli lehetőségeket a probléma orvoslására.

A projekt a Restoriver, az Interreg Duna Régió Program Európai Unió által társfinanszirozott projektjének részeként valósult meg.