Büszkén meséljük, hogy a vizek országa vagyunk, de vajon tisztában vagyunk-e vele, hogy éves szinten folyóink több vizet visznek ki a határainkon, mint amennyi érkezik rajtuk? A klímaváltozás negatív hatásaitól csak a természet védhet meg minket, de ehhez nekünk is segítenünk kell a természetet, különösképpen a folyóinkat a túlélésben.
A WWF Magyarországnál azon dolgozunk, hogy a víz megmaradjon. Tudj meg többet, és segíts a természetnek megőrizni a vizet!
Ha kiszáradnak a folyóink, nem csak a víz tűnik el, hanem vele együtt egy darab a múltunkból, a történeteinkből, a mindennapjainkból is. Amit elveszítünk, azt nehéz pótolni. A következő oldalakon azt mutatjuk meg, hogyan tud újraéledni a természet, ha teret adunk neki, és hogyan lehetünk mi is részesei ennek.
AZ ORSZÁG 2/3-ÁT ASZÁLY SÚJTJA a nyári időszakban
37 SZÁRADÓ FOLYÓ
1000 KISZÁRADT TÓ 100 év alatt csak a Homokhátságon
100 MILLIÁRD FORINT KÁR csak 2025-ben a mezőgazdaságban
30-40%-KAL KEVESEBB ESŐ
a Homokhátságon és Tiszántúlon az éves átlaghoz képest
AZ ORSZÁG 2/3-ÁT ASZÁLY SÚJTJA
a nyári időszakban
37 SZÁRADÓ FOLYÓ
1000 KISZÁRADT TÓ
100 év alatt csak a Homokhátságon
100 MILLIÁRD FORINT KÁR
csak 2025-ben a mezőgazdaságban
30-40% KEVESEBB ESŐ
a Homokhátságon és Tiszántúlon az éves átlaghoz képest
Magyarország vízgazdálkodása válaszút elé érkezett: a korábbi vízelvezető szemléletet az ország egész területén a vízmegtartásnak kell felváltania. A szárazodás nemzeti kihívás, amelynek legkritikusabb pontja a Tisza vízgyűjtő területének problémája.
Ez az alföldi régió hazánk legszárazabb vidéke, mégis itt épült ki a legtöbb árvízvédelmi és belvízelvezető csatorna. A klímaváltozás és a helytelen területhasználat miatt vízkészleteink fogynak, a táj pedig szárad. A feladatunk az, hogy az árvizek és belvizek többletét visszatartsuk a tájban, ezzel segítve az élővilág regenerációját és a gazdálkodók biztonságát. Ezen a megoldáson dolgozunk.
A Bereg egykor vízben gazdag táj volt, ma egyre inkább szárazabbá válik. Az itteni árapasztó tározó és a tájgazdálkodási rendszer segíthetne a vizek megtartásában, a természeti és mezőgazdasági károk enyhítésében. A vízüggyel, agráriummal, természetvédelmi szakemberekkel, önkormányzatokkal, gazdálkodókkal, helyi civilekkel együtt azon dolgozunk, hogy a lehetőség valóra váljon – ez a munka már meghozta első gyümölcseit is.
Régen az ember az ártéri gazdálkodással hasznosította a kiáradó folyók vizét. Ez a mozaikos tájhasználat a vízjáráshoz igazította a gazdasági tevékenységeket. A maihoz képest kevesebb szántó, de több gyep, vizesélőhely, természetközeli gyümölcsös kapott helyet a tájban. A megélhetés javát a legeltető állattartás, a vizesélőhelyek hasznosítása, halászat, gyümölcsészet adták. Nagykörűben, a Tisza hullámterén ennek az ősi, természetközeli gazdálkodásnak a modern változatát valósítjuk meg.
A Homokhátság Magyarország leginkább vízhiányos területe. A hasznosítható csapadék egyre kevesebb. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak. A talaj alól körülbelül 4 balatonnyi víz hiányzik. A talajvíz egyre mélyebbre süllyed. A katasztrofális szárazodás oka a klímaváltozás és az emberi tevékenység is – a vizek elvezetése, a vízigényes növények termesztése és sok egyéb beavatkozás. Ezért egyre sürgetőbb feladatunk a vizek visszatartása és egy egyszerűbb tájhasználat kialakítása. Ezen dolgozunk itt a helyiekkel együttműködésben.
A természetes vízmegtartó megoldások kézenfekvő lehetőségeket kínálnak arra, hogy a környezetünkben minél több vizet lehessen megőrizni. Erre hatalmas szükség van, hiszen a csapadék eloszlása ma már nagyon egyenlőtlen. Ezeknek a megoldásoknak a célja, hogy javítsák az élőhelyek, a talaj és a felszín alatti rétegek víztározó képességét, miközben helyrehozzák a vizek és a víztől függő ökoszisztémák állapotát. Könnyen érthető útmutatót ad az alábbi honlap, ahol a vízmegtartó megoldások típusai és hazai tapasztalatok szerepelnek.
