Büszkén meséljük, hogy a vizek országa vagyunk, de vajon tisztában vagyunk-e vele, hogy éves szinten folyóink több vizet visznek ki a határainkon, mint amennyi érkezik rajtuk? A klímaváltozás negatív hatásaitól csak a természet védhet meg minket, de ehhez nekünk is segítenünk kell a természetet, különösképpen a folyóinkat a túlélésben.
A WWF Magyarországnál hosszú évek óta dolgozunk azon, hogy a víz megmaradjon. Tudj meg többet a vízmegtartó tevékenységeinkről!
Ha kiszáradnak a folyóink, nemcsak a víz tűnik el, hanem vele együtt egy darab a múltunkból, a történeteinkből, a mindennapjainkból is. Amit elveszítünk, azt nehéz pótolni. Nézd meg a vízmegtartásról szóló ismeretterjesztő filmjeinket, amelyekből megtudhatod, hogyan éledhet újjá a természet, ha teret adunk neki!
2026-BAN REKORDOT DÖNTÖTTEK
az alacsony vízállások
A PATAKOK GYAKRAN
hetekre, hónapokra kiszáradnak
TERMÉSZETALAPÚ MEGOLDÁSOKRA
van szükség
AZ ASZÁLY
mezőgazdasági és vízellátási problémákat okoz
A VÍZVISSZATARTÁS
a legjobb lehetőség az aszállyal szemben
2026-BAN REKORDOT DÖNTÖTTEK
az alacsony vízállások
A PATAKOK
gyakran hetekre, hónapokra kiszáradnak
TERMÉSZETALAPÚ MEGOLDÁSOKRA
van szükség
AZ ASZÁLY
mezőgazdasági és vízellátási problémákat okoz
A VÍZVISSZATARTÁS
a legjobb lehetőség az aszállyal szemben
Az évek óta tartó szárazság 2026 nyarán olyan mértéket öltött, ami a téma iránt kevésbé érzékeny emberek figyelmét is felkeltette. A Dunán és a Tiszán óriási gondokat okozott a vízhiány, a közbeszédben pedig gyakran a vízlépcső építése jelent meg elsődleges válaszként. A probléma valójában összetett, a megoldáshoz pedig először a helyes kérdések megfogalmazása szükséges. Mik a tartós szárazság okai? Hogyan lehet a vízhiányt kezelni? Miért nem alkalmasak erre a vízlépcsők?
A Dunát a folyószabályozások előtt szigetek és mellékágak gazdagították, szinte nem volt olyan település a folyó mellett, amelynek közelében ne lett volna valamilyen helyi sajátosság vagy érdekesség. Ezek az értékek sajnos veszendőben vannak, az aszályos évek pedig mind nagyobb kockázatokat jelentenek a Dunára és az árterére nézve. A legjobb tehát, ha felkészülünk a váratlan eseményekre, a hőhullámokra, aszályokra vagy árvizekre. Az Érd melletti Beliczay-sziget szintén nagyon megváltozott az elmúlt száz évben, de még most is sok lehetőséget rejt a természetközeli megoldásokkal megvalósítható helyreállítás.
Magyarország vízgazdálkodása válaszút elé érkezett: a korábbi vízelvezető szemléletet az ország egész területén a vízmegtartásnak kell felváltania. A szárazodás nemzeti kihívás, amelynek legkritikusabb pontja a Tisza vízgyűjtő területének problémája.
Ez az alföldi régió hazánk legszárazabb vidéke, mégis itt épült ki a legtöbb árvízvédelmi és belvízelvezető csatorna. A klímaváltozás és a helytelen területhasználat miatt vízkészleteink fogynak, a táj pedig szárad. A feladatunk az, hogy az árvizek és belvizek többletét visszatartsuk a tájban, ezzel segítve az élővilág regenerációját és a gazdálkodók biztonságát. Ezen a megoldáson dolgozunk.
A Bereg egykor vízben gazdag táj volt, ma egyre inkább szárazabbá válik. Az itteni árapasztó tározó és a tájgazdálkodási rendszer segíthetne a vizek megtartásában, a természeti és mezőgazdasági károk enyhítésében. A vízüggyel, agráriummal, természetvédelmi szakemberekkel, önkormányzatokkal, gazdálkodókkal, helyi civilekkel együtt azon dolgozunk, hogy a lehetőség valóra váljon – ez a munka már meghozta első gyümölcseit is.
Régen az ember az ártéri gazdálkodással hasznosította a kiáradó folyók vizét. Ez a mozaikos tájhasználat a vízjáráshoz igazította a gazdasági tevékenységeket. A maihoz képest kevesebb szántó, de több gyep, vizesélőhely, természetközeli gyümölcsös kapott helyet a tájban. A megélhetés javát a legeltető állattartás, a vizesélőhelyek hasznosítása, halászat, gyümölcsészet adták. Nagykörűben, a Tisza hullámterén ennek az ősi, természetközeli gazdálkodásnak a modern változatát valósítjuk meg.
A Homokhátság Magyarország leginkább vízhiányos területe. A hasznosítható csapadék egyre kevesebb. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak. A talaj alól körülbelül 4 balatonnyi víz hiányzik. A talajvíz egyre mélyebbre süllyed. A katasztrofális szárazodás oka a klímaváltozás és az emberi tevékenység is – a vizek elvezetése, a vízigényes növények termesztése és sok egyéb beavatkozás. Ezért egyre sürgetőbb feladatunk a vizek visszatartása és egy egyszerűbb tájhasználat kialakítása. Ezen dolgozunk itt a helyiekkel együttműködésben.
A természetes vízmegtartó megoldások kézenfekvő lehetőségeket kínálnak arra, hogy a környezetünkben minél több vizet lehessen megőrizni. Erre hatalmas szükség van, hiszen a csapadék eloszlása ma már nagyon egyenlőtlen. Ezeknek a megoldásoknak a célja, hogy javítsák az élőhelyek, a talaj és a felszín alatti rétegek víztározó képességét, miközben helyrehozzák a vizek és a víztől függő ökoszisztémák állapotát. Könnyen érthető útmutatót ad az alábbi honlap, ahol a vízmegtartó megoldások típusai és hazai tapasztalatok szerepelnek.
